kab40

 

A Római Birodalom évszázadokon át növekedett, terjeszkedett az ókorban, aztán a nagy népvándorlások hatására a nyugati része egyszer csak mégis összeomlott. Nem úgy a keleti fele, amit Bizánci Birodalomnak nevezünk, s ami ezután is még egy bő évezreden át tovább élt, sőt virágzott.

A bizánci császárok államukat Róma örökösének tartották, úgy mondták, hogy ők, a bizánciak a folytatói mindannak, amit a rómaiak addig létrehoztak. Fővárosát, Konstantinápolyt – amit Nagy Konstantin császár alapított – hivatalosan évszázadokon át Új Rómának nevezték.

 

A bizánci nép

A birodalomban egyedülálló módon keveredtek a régi római hagyományok a görög és a keleti, főleg a perzsa és az arab kultúrával. Képzelj el egy mozaikot, aminek a darabkái sokféle színűek, együtt mégis valami csodálatos képet alkotnak. Hát ilyesféle sokszínűség jellemezte ezt a régi civilizációt.  A bizánci emberek nagyon büszkék voltak arra, hogy ők viszik tovább Róma örökségét, olyannyira, hogy magukat soha nem is nevezték bizánciaknak, csakis rómaiaknak. A bizánci nevet később ragasztották rájuk a történészek. Az ország ügyeit főleg a római jog és törvények szerint igazgatták, az emberek ugyanakkor jórészt görögül beszéltek, ez volt az oktatás és a mindennapi élet fő nyelve. Nagyon vallásosak voltak, az új hit, a keresztény mélyen áthatotta az életüket. Az egyházfők és a császárok számos templomot építtettek, amelyek közül nem egy ma is áll, s ma is ámulatba ejti a látogatót pompájával, gazdag díszítéseivel, mint például a monumentális Hagia Szophia, ami az akkori világ legnagyobb keresztény temploma volt.

 

Konstantinápoly, a főváros

A főváros, Konstantinápoly a birodalom igazgatásának, de a tudománynak és a művészetnek is fontos központjává vált. Itt tevékenykedtek az írnokok, akik munkája nélkül sok fontos ókori irodalmi és tudományos mű s velük a tudás elveszett volna a történelem viharaiban. A nagy görög filozófusok tanításai csak azért maradtak ránk, mert a bizánciak lemásolták és megőrizték őket. Az iskolákban és egyetemeken tanították az antik görög irodalmi szövegeket, az ókori tudományokon alapulva oktatták a filozófiát, matematikát, csillagászatot, orvostudományt. Mindezeket aztán továbbfejlesztve közvetítették az iszlám világ és Itália felé.

 

kab39   kab38

 

A nagy császár, Justinianus

A birodalom nagyszerű időszaka volt, amikor Justinianus császár uralkodott. Justinianus megpróbálta visszaszerezni a Római Birodalom elveszett részeit. Sokat sikerült is elfoglalnia például Észak-Afrikában, Itália (a mai Olaszország) területét, ám a hódítás korántsem sikerült tartósra. Állama a következő évszázadok alatt a töredékére fogyott. Justinianus nevéhez fűződik a római jog modernizálása is. Az új törvénykönyvekben lefektetett jog aztán évszázadokon át befolyással volt az európai jogalkotásra.

 

A mozaikművészet

A bizánci emberek nagyon kedvelték a színes mozaikokat, az olyan képeket, amiket sok apró darabból, akár aranyozott üveg-, kő- vagy márványkockákból raktak ki. Művészeik számtalan ragyogó képet alkottak Jézusról, a szentekről és a császárokról. Ezek a mozaikok nemcsak díszítették a templomok falát, hanem tanították is az embereket, ismereteket közöltek velük a múltról és a keresztény vallásról. Hiszen akkoriban a legtöbben nem tudtak olvasni, ám a képeken ábrázolt jeleneteket megértették.

 

kab41   kab42

 

A város élete

A birodalom hosszú fennállása tele van jelentős eseménnyel, amelyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy Bizánc az akkori világ egyik legmeghatározóbb hatalma és ezzel az európai történelem egyik legbefolyásosabb állama legyen. Máig ható szerepe volt abban, hogy a kereszténység elterjedt a környező népek között. A bizánciak évszázadokon át védelmezték Európát a keleti támadásokkal szemben. Jártasságuk a hadászatban, de a diplomácia művészetében is kiemelkedő volt, sok későbbi ország számára mintául szolgált. Az utolsó nagy esemény az volt, amikor az oszmán törökök elfoglalták Konstantinápolyt, és a város elesett. Ezzel véget ért a császárság több mint ezeréves történelme, ami híd volt a régi, ókori világ és az új, a középkori között. Konstantinápoly az Oszmán Birodalom fővárosa lett. A legtöbben ma már csak Isztambul néven ismerik.