A hosszú karácsonyi szünetben biztos te is többször nézted otthon a tévét, mint máskor. A tévé az egyik olyan otthoni gépünk, amit a legtöbbet használunk, mégis csak kevesen tudják pontosan, hogy hogyan is működik. Mégis mi történik a tévé belsejében, hogy változhat ilyen gyorsan a kép, és hogy lehet, hogy a tévékben ugyanazt látják az emberek, pedig azok messze vannak egymástól?
Miért gép a televízió?
A tévé szó igazából egy rövidítés, méghozzá a televízió rövidítése. A ’tele’ azt jelenti messze, a ’vízió’ azt jelenti kép vagy látvány. Összevonva a televízió vagy tévé akkor azt jelenti ’messzi kép’, és ebből már értjük is a feladatát, ami nem más, minthogy hanggal együtt jelenítsen meg nekünk olyan képet (vagy mozgóképet), amit az otthonunktól nagyon messze, tévéállomásokban hoznak létre. Az állomásokon a képekből és videókból (ezt adásnak hívjuk) elektromos jelet csinálnak. A tévé típusától függően ez a jel vagy elektromos vezetékeken érkezik a tévébe, vagy a levegőben elektromágneses hullámként hatalmas antennákból, amiket a magas tévétornyokon és házakon is látni lehet. A lényeg az, hogy a tévénkbe elektromos jel érkezik, a tévénk pedig képes ebből előállítani az eredeti képet és hangot, akár azonnal. A kérdés már csak az, hogy hogyan.
A tévé hőskora
Régen a tévék hatalmas dobozok voltak és teljesen máshogy működtek, mint a mai lapos darabok. Ezekben a nagy, nehéz tévékben egy üvegcső volt, ezt az üvegcsövet hívták úgy, hogy katódsugárcső. Amikor a konnektorba dugtuk a tévét, az áram a katódsugárcsőben pici fénysugarakat csinált, amik egy kivetítőn a tévé elején aztán képként jelentek meg.
Így működnek a modern tévék
A mai tévék sokkal könnyebbek és laposabbak, úgyhogy katódsugárcső biztosan nem fér el bennük. Szinte biztos, hogy te is hallottad már az LCD rövidítést. Ez a rövidítés igazából elárulja nekünk, hogyan is működik a tévénk. Ahogy sok más dolog is, az LCD is egy angol rövidítés, méghozzá a ’liquid crystal display’ rövidítése, ami magyarul annyit jelent, hogy ’folyadékkristályos megjelenítés’. Elég varázslatosan hangzik, az biztos.
A helyzet az, hogy vannak olyan anyagok, amik egy bizonyos hőmérsékletre melegítve furcsán kezdenek viselkedni. Részben olyanok, mintha szilárd kristályok lennének, eközben viszont olyanok is, mint a folyadékok. Ezeket hívjuk folyadékkristályoknak. A tudósok megfigyelték, hogyha ezekre a folyadékkristályokra áramot (vagyis elektromos jelet) kapcsolunk, akkor a kristályok bennük elfordulnak. Előbb-utóbb az is kiderült, hogyha a folyadékkristályt bezárjuk két átlátszó lap közé, és hátulról megvilágítjuk, akkor a vékony folyadékkristályréteg fényáteresztése attól függ, hogy a kristályok mennyire vannak elfordulva. Bonyolultnak tűnik, de ez végülis azt jelenti, hogy elektromos jellel tudjuk szabályozni azt, hogy a folyadékkristály réteg két üveglap közt mennyi fényt eresszen át. Na innen már csak egy lépés a televízió. A tévékben igazából egy vékony rétegben soksok folyadékkristály kocka van (ezeket hívjuk pixeleknek), a tévéállomásokból érkező elektromos jellel a pixelek kristályait úgy fordítjuk, hogy a hátulról átjutó fény pont a képet adja, szinte ugyanúgy, mint egy mozaikban. Ha nagyítóval nézed a tévét (persze nem túl sokáig), te is láthatod a sok-sok pixelt (képpontnak is hívják őket), amik a képet adják. A folyadékkristályok persze csak a pixelek világosságát tudják szabályozni, a pixelek színék színszűrők csinálják. Ezek átlátszó vékony lapok, amik a fénynek csak bizonyos színét engedik át. Bármilyen hihetetlen, a tévében igazából csak háromféle (vörös, zöld, és kék) színszűrő van, viszont a három szín keverésével bármilyen színt elő lehet minden pixelben állítani. Természetesen a pixelek színét is a tévéadás elektromos jele szabályozza.
Most már te is láthatod, hogy azért a tévé működése nem olyan egyszerű, mint mondjuk egy lámpáé, viszont annál izgalmasabb! A tévénézés jó kis program, de inkább csak akkor, ha nem egyedül, hanem a családoddal, barátaiddal teszed és neked való műsort nézel. Arra is figyelj, hogy ne nézzetek túl sokáig tévét. Egyrészt nem tesz jót a szemednek, másrészt semmiképp sem pótolja a kirándulást, sportolást, és játékot a szabad levegőn!