Az olimpiai eszme alapvetése, hogy olimpia nem maradhat el, legfeljebb nem kerül megrendezésre. Ezért van az, hogy a tavalyi, párizsi nyári olimpia a 33-as sorszámot kapta, noha igazából „csak” a 30. megrendezett, megtartott játékok volt. Sorozatunk mostani részében utánajárunk, hogy mi az oka ennek az ellentmondásnak.
Berlin 1916
Az 1912-es stockholmi olimpia után a hatodik újkori olimpiai játékok rendezési jogát a német főváros, Berlin nyerte el. A történethez hozzátartozik, hogy a németek először nem is akartak pályázni, de amint megneszelték, hogy az 1916-os olimpiának az amerikai Cleveland és a magyar főváros, Budapest is szívesen adna otthont, mégis benyújtották igényüket a rendezésre. Lázas építkezésekbe fogtak, és már 1913-ban átadták az olimpia központi létesítményének szánt, több mint 30 ezer néző befogadására alkalmas Grünewald stadiont. Az építmény különlegessége volt, hogy a nagylelátóval szemben egy 100 méter hosszú medencét is építettek, itt tervezték rendezni az úszóversenyeket.
A berlini játékokon mutatták volna be az újkori olimpia legfontosabb szimbólumát, az ötkarikás zászlót, ez azonban végül a játékokkal együtt elmaradt, hiszen közbeszólt a történelem: 1914-ben kitört az első világháború. A történések a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot sem hagyták érintetlenül. Pierre de Coubertin báró, a bizottság elnöke lemondott, miután besorozták a francia hadseregbe. Helyét ideiglenesen Godefroy de Blonay vette át, aki a szervezet székhelyét áttette a németekkel harcban álló Franciaország fővárosából, Párizsból, a háborúban részt nem vevő, semleges Svájcban lévő Lausanne-ba. Ez a döntés abból a szempontból meghatározó volt, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság székhelye azóta is a svájci nagyváros. Berlin végül 1936-ban (a belgiumi Antwerpen – 1920, Párizs – 1924, Amszterdam (Hollandia) – 1928 és Los Angeles – 1932 után) rendezhette meg a maga olimpiáját. Ekkor azonban már ismét sötét fellegek gyülekeztek a történelem égboltján, amelyek elvezettek az emberiség legnagyobb és legádázabb háborújához, a második világháborúhoz. Ennek következményeként sem 1940-ben, sem 1944-ben nem volt olimpia.
Tokió és Helsinki 1940, London 1944
A sorszám szerint 12., a valóságban 11. nyári olimpiának eredetileg Japán fővárosa, Tokió adott volna otthont. Róma, London és a finn főváros, Helsinki is pályázott az esemény megrendezésére, a japánok azonban rávették az olaszokat és az angolokat, hogy vonják vissza a nevezésüket, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjainak végső szavazásán így már csak a finn főváros, Helsinki állt szemben Tokióval. A japánok végül 36:27 arányban diadalmaskodtak, ezzel úgy tűnt, hogy az olimpiai mozgalom 1894 óta íródó története során első ízben, 1940-ben egy ázsiai ország rendezhet olimpiát.
Aztán végül nem így lett. Történt ugyanis, hogy 1937 nyarán Japán megtámadta Kínát, ezzel kitört a japán-kínai háború. A japán vezetés a háborús körülményekre hivatkozva ekkor már nem akart olimpiát rendezni, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság pedig nem is szívesen bízta volna egy olyan országra a béke és egyetértés jegyében megrendezésre kerülő olimpiai játékokat, amelyik éppen megtámadott egy másik országot. Végül az a döntés született, hogy az 1936-os szavazáson alulmaradt finn fővárost, Helsinkit kérték fel a rendezésre. Olimpiát azonban 1940-ben itt sem rendeztek, hiszen kitört a világháború, ami ráadásul olyan hosszan elhúzódott, hogy a következő, sorszám szerint 13. nyári olimpia – melynek rendezési jogát 1908 után már másodszor az angol főváros, London kapta – sem került megrendezésre.
2020 helyett 2021. Ismét Tokió
Szerencsére a világháború 1945-ben véget ért, és bár a béke törékeny volt, az olimpiai mozgalom tovább élt, és a történelem végül igazságot szolgáltatott azoknak a városoknak, ahol korábban elmaradt az olimpia. London mindenféle pályázás nélkül megkapta a lehetőséget az 1948-as játékok rendezésére, Helsinki 1952-ben, míg Tokió 1964-ben volt házigazda. A brit és a japán főváros azóta már újrázott is, hiszen 2012-ben London, míg 2021-ben Tokió adott otthont a játékoknak. De miért 2021? 2020-ban sajnos a Covid19-világjárvány miatt nem volt mód az olimpia lebonyolítására, a szervezők ezért a halasztás mellett döntöttek. A járvány aztán még 2021-ben is tombolt, a 32. játékokat viszont mégsem halasztották tovább, ez azonban azzal járt, hogy a versenyeken kizárólag a sportolók és a rendezők vehettek részt, nézőket a legtöbb sporteseményre nem engedtek be.