Sorozatunk előző részeiben a pénz történetét tekintettük át, most megpróbáljuk bemutatni, hogyan működik a modern pénz. Ennek jellemzően két megjelenési formája van: a készpénz és a bankszámlapénz. A kettő között leginkább az a különbség, hogy a készpénz bankjegyek és pénzérmék formájában megfogható, fizikai valóságában is létezik, ehhez képest a bankszámlapénznek nincs fizikai megjelenési formája, gyakorlatilag nem más, mint számlákon nyilvántartott adat. Attól persze még lehet nagyon értékes.
A bankjegy
A készpénz egyik megjelenési formája, valószínűleg, amikor zsebpénzt kapsz, te is ennek örülsz a legjobban. Azt már megbeszéltük, hogyan alakult ki a pénz történetének hosszú évszázadai során, most lássuk azt, hogy ki adhat ki bankjegyet, és mitől értékesek, különlegesek és nem lemásolhatók a mai papírpénzek. Az értéküket az adja, hogy csak egy bizonyos mennyiség lehet egyszerre forgalomban, hiszen mint tudjuk, a túl sok forgalomban lévő pénz áremelkedéshez (inflációhoz) vezet. Ezért bankjegyet kizárólag az egyes országok nemzeti bankjai, illetve az eurót használó országokban, így Szlovákiában is, csak az Európai Központ Bank adhat ki. A papírpénzek elég bonyolult eljárással készülnek a pénzjegynyomdában, ami szintén az egyes nemzeti bankok tulajdona. A bankjegyek különlegességét az adja, hogy tele vannak különböző látható és nem látható biztonsági elemekkel annak érdekében, hogy ne lehessen őket lemásolni, más szóval ne lehessen a pénzt hamisítani. Minden bankjegyen rajta is van a felirat: A bankjegyhamisítást a törvény bünteti!” A bankjegyek készítésénél általában több papírréteget nyomnak egymáshoz, és ezek közé illesztik a biztonsági elemeket. Ilyen lehet a vízjel, a fém biztonsági szál, a mélynyomás, illetve azok a rejtett képek, amelyek csak ultraibolya fényben láthatók. És természetesen minden egyes bankjegynek külön sorszáma is van az azonosíthatóság miatt.
A pénzérme
Az érme vagy másik nevén fémpénz megszabott mennyiségű és milyenségű fémből készül, általában korong alakú, címletenként egységes kinézetű fizetési eszköz és szinte minden esetben kisebb értéket képvisel, mint a papírpénz. Furcsa lehet, de az előállítása ennek ellenére – a fémtartalma miatt – sok esetben többe kerül, mint a nagyobb értéket képviselő papírpénzé. A forgalomban lévő pénzérmék nem, vagy csak nagyon kis mennyiségben tartalmaznak nemesfémet, az előállításuk során sokkal fontosabb szempont, hogy jól bírják az igénybevételt. Hiszen ezeket az érméket leginkább beledobáljuk a csoki- vagy parkolóautomatába vagy éppen a malacperselybe. Nem nagyon kell vigyázni rájuk, nem törnek, nem áznak el, nem rozsdásodnak, nem hajlanak. Az érméket a bankjegyekhez hasonlóan a nemzeti bankok tulajdonában lévő pénzverdékben állítják elő különböző címletekben. Érdekesség, hogy az eurót használó országokban az euró és eurócent érmék írásoldala azonos, az úgynevezett fejoldal viszont országonként különböző. A pénzérmekkel kapcsolatban meg kell említeni még egy érdekességet. A váltópénzként használt érmék mellett a pénzverdék kibocsátanak aranyat vagy ezüstöt tartalmazó érméket (ezt nevezzük értékpénznek). Ezekkel sok esetben akár a boltban is lehetne fizetni, de jóval inkább kincsképző szerepük van, hiszen ezek az érmék eleve ritkaságnak számítanak, nemesfémet tartalmaznak és nagy valószínűséggel hosszú távon sem veszítenek értékükből. Nem véletlen, hogy általában már a megjelenésükkor is több pénzbe kerülnek, mint amennyi a névértékük.
A számlapénz
Elsőre meglepő lehet, de manapság a pénzmennyiség és a pénzforgalom legnagyobb része számlapénz. Ez a típusú pénz tulajdonképpen nem más, mint a tulajdonos számláján keresztül bonyolított pénzforgalom. Ha megkérdezed a szüleidet, akkor valószínűleg ők sem készpénzben kapják a munkájuk után járó fizetést, hanem a munkahelyük a számlájukra utalja havonta a megfelelő összeget, a munkabért. És biztosan azt is láttad már, hogy anyu vagy apu a boltban nem bankjegyekkel és érmével fizettek, hanem kártyával. Ezeket a számlákat elektronikus úton vezetik, a bevételeket jóváírják, a kiadásokat levonják róla. Ez az egyenleg. Így már nem is annyira bonyolult, igaz? A legjobb az egészben az, hogy nincsen szükség valódi pénzre (bankjegyre és érmére), hanem csak egy bankszámla és a hozzá tartozó bankkártya kell hozzá, ami a boltban pénztárcaként működik. A különböző számlákról és kártyákról azonban majd a következő részben fogunk szólni.
