Decemberben beköszönt az új évszak, a tél. A hónap elején néha még egészen enyhe az időjárás, máskor meg kemény fagyok jönnek, jeges északi szél zörgeti a kopár ágakat. Befagynak a patakok, a tavak, s karácsonyra akár fehérbe öltözik erdő-mező. A zord időben az állatok elbújnak, keveset mozognak. Védik magukat a szél és a hideg támadása ellen.
Amikor a téli erőben barangoltok, biztosan észreveszitek, hogy néhol több, más részeken meg kevesebb állattal találkoztok. Mi lehet ennek az oka? A lombhullató erdőben télen a fák csupaszok, s az ágak közt szabadon nyargalászik a szél. Az állatok sem szeretik és ösztönösen elkerülik az erősen szeles részeket. Ahol a hideget még a jeges szél is fokozza, onnan az állatok elmenekülnek.
A vaddisznók mindig a legvédettebb sűrűségeket választják nappali pihenőhelyül. A feketerigók, harkályok, a cinkecsapatok a széltől leginkább védett erdőrészeket keresik fel ilyenkor.
A hiúz nagyon rejtőzködve él, nehéz megfigyelni, mikor merre jár. A havas erdőben azonban mégis egyszerűbb észrevenni a jellegzetes nyomait. A hegyvidékeknek ez a kecses ragadozója mintha zsinórt húzna magával, a hátsó lábával pontosan az első nyomába lép. Utakon, ösvényeken, vadcsapásokon legtöbbször hosszú, nyújtott lépésekkel halad. Útja gyakran vezet kidőlt fák gyökeréhez, itt valószínűleg egerészik. Felkeresi a hegycsúcsokat, sziklás kiszögeléseket, a meleg avaron pihen, figyeli a vidéken a vadmozgásokat vagy éppen csak napozik.
A muflonok a hegyvidékek lakói. A tél beköszöntével, amikor zordra fordul az idő, a déli lejtőkre húzódnak s ott tanyáznak. Szürkületkor járnak táplálék után, de ahol biztonságban érzik magukat, nem zavarják őket, nappal is előmerészkednek pihenőhelyükről. Ez a szép tülkösszarvú állat nem őshonos a mi vidékeinken. Korzika és Szardínia szigetéről telepítették be Európába. Magyarországra az első példányokat Forgách Károly gróf hozatta1868-ban a gimesi vár melletti vadaskertjébe.
Mit csinálhatnak a halak télen a dermesztően hideg vízben? A patakok, folyók, tavak őrzik a titkukat, nem sokat árulnak el a parton sétálónak. A halászok azonban mégis jól tudják, hogy a téli időszakban az egyes halfajok a mélyben egészen különböző módon élnek. A pontyok pihennek, vagy ahogy a halászok mondják, vermelnek. Amikor lehűl a víz, a meder iszapos részébe húzódnak , és ott várják a felmelegedést. Az iszapba rejtőzve telel a compó, a csuka viszont télen is javában vadászik. A friss vizű hegyi patakokban honos sebes pisztráng pedig ilyenkor ívik, október-december hónapokban rakja le az ikráit a különben nyáron sem meleg patakvízbe. Nem zavarja őt a hideg, a 15 Celsius-fok körüli vízben érzi jól magát igazán.
A magashegyek zord téli időjárását is zokszó nélkül tűrik az örökzöld lucfenyők. Némelyikük 90 méter magas is lehet, gyökérzetükkel viszont csak sekélyen, szétterülve tudnak kapaszkodni a sziklás oldalakon. Ezért a hegyekben gyakran tomboló viharok könnyen kifordítják őket a talajból. Kezdetben igen lassan nőnek, az első tíz évben alig egy, esetleg két métert. Majd megindulnak, és még 120 éves korukban is egyre csak növekednek. Nem csoda, hiszen akár 500 évig is élnek. Gyantás, finom illatuk és szép, kúpos formájuk miatt ők az igazi karácsonyfák. A piacra kerülő példányokat persze nem az erdőben vágják ki, hanem faiskolákban nevelik kimondottan azért, hogy az ünnep fényét emeljék az otthonokban.
Kérdezz!
Miért örökzöld a fenyő?
A lomblevelű fák minden ősszel elhullajtják leveleiket, és télen csupaszok. Az örökzöldek viszont nem egyszerre és nem minden évben vetik le lombjukat, hanem többévenként és részletekben. Így mindig van éppen elég zöld tűlevelük, és örökké zöld lombruhájuk.
Tudtad?
A muflonok a kecskefélék nagy családjába tartoznak. A nőstények úgy bégetnek, mint a házijuhok. A kosok viszont némák, csak néha morognak. Bezzeg mikor két kos összecsap, szarvaik csattogása kilométerekre is elhallatszik. Veszély esetén füttyjelekkel figyelmeztetik egymást.
Feladat
Nyomtasd ki a képet és színezd ki a fenyőágat!
