Természetkalendárium
Novemberben hidegre fordul az idő, lassan itt a tél. A természet már jó előre jelezte ezt a növényeknek és az állatoknak, hogy felkészülhessenek. Takarózzanak be, vegyenek vastag bundát, bújjanak el, és főleg gyűjtsenek elég ennivalót, energiát a szűkös napokra. Vagy állítsák át magukat takarékos üzemmódra.
Láttatok már hóban didergő gólyát? Nem???!!! Pedig a képen ácsorgó gólyapárról néhány éve készült ez a felvétel, mégpedig nálunk, az Alföldön. Azt mondják a szakértők, hogy hozzá kell szoknunk a látványhoz.
Sokszor izzadtunk a nyáron! Sok volt a forró napok száma, amikor a hőmérséklet higanyszála a 40 Celsius-fok felé közeledett. Aki az ilyen napokban éppen víz mellett, egy tó partján vagy a tengernél üdült, még örülhetett is a felhőtlen égnek. De nem örültek otthon a gazdák, akiknek a perzselő napsütésben kiszárad az ültetvényük. Veszélybe került sokfelé az erdő, ha egy elpattant szikrától meggyulladt a száraz avar...
A tenger élővilága hihetetlenül színes. Ha lemerültetek már akár csak pár méterre is egy búvárszemüveggel az orrotokon valamelyik vizében a part közelében, bizonyára elámultatok a pazar színek és a nagy nyüzsgés láttán, ami körülvett benneteket. Ebben a különös, előttünk alig ismert világban elmerülni izgalmas, ám nem mindig veszélytelen dolog.
Májusban rengeteg virág nyílik. Tele van finom illatukkal a kert, a mező, a rét, az erdő. De tudod, hogy sok virágnak, szárának, levelének vagy akár a növény gyökerének gyógyító hatása is van? A gyógyszergyárakban orvosságot készítenek belőlük. Némelyikük gyógyhatását pedig már évezredek óta ismerik és hasznosítják az emberek.
Nagy a nyüzsgés, sürgés-forgás tavasszal a gazdasági udvarban. Születnek a kisállatok. Zöldül a fű, s máris mehetnek a legelőre. A régi hagyomány szerint áprilisban, Szent György napján kezdődik az igazi tavasz.
Nagy a rokonság a mezők, rétek, legelők, kaszálók hangadói, a ciripelők rendjében. Vannak köztük szerény mezei muzsikusok, de hihetetlenül falánk, sőt pusztító ragadozók is.
Februárban még havazik, éjszakánként kemény fagyok is lehetnek, de a hó- és jégtakaró alatt mifelénk ilyenkor már ébredezik a természet. Nem így a zord északi tájakon, ahol hosszú a tél, tavasz szinte nincs is, és a nyár alig néhány hétig tart. Az itt élő állatoknak bizony még sokáig várniuk kell a jó időre.
Nagy a hideg, sok a hó januárban. A természetben ennek bizony nem minden állat örül, s igyekszik védekezni a tél megpróbáltatásaival szemben. Némelyik gondol egyet, és elköltözik melegebb vidékre. Mások jó meleg téli bundát vesznek. Megint mások pedig úgy vélik, legegyszerűbb, ha átalusszák a kemény téli napokat.
Az ünnepeknek is vannak jelképei. Vannak jellegzetes színek, ételek, illatok, amiket egyikhez vagy másikhoz kapcsolunk, és amikhez ragaszkodunk, amikor ünnepelünk. A karácsony színe a piros és a zöld, jellegzetes étele a hal, fája a fenyő. De folytathatjuk a sort, hiszen növény is akad még jó néhány, amelyik a termésével, illatával vagy színével hozzátartozik a karácsonyhoz.
6. oldal / 14