Természetkalendárium
A madárvonulás ugyan csak májusban ér véget, de a korán érkező madarak vagy a nálunk telelők tavasz végén már költenek. Sőt! Némelyik már a fiókáit nevelgeti, repülni tanítgatja olyankor, amikor az utolsó költözők megjelennek. A nyár eleje erdőn-mezőn már az utódokról szól. A sárgarigó, a kékvércse, a gébics a legkésőbb érkezők. Akkor kezdenek a fészekrakáshoz, amikor a többiek már a fiókáikkal vannak elfoglalva.
Április a fészekrakás ideje a madárvilágban. Az udvarlás, párválasztás ekkorra lassan befejeződik, ideje hozzálátni az otthon megépítésnek, ahol biztonságban kikölthetők a fiókák. Némelyik madár mestere a fészekrakásnak, más csak ügyeskedni próbál, de végül mindegyik megtalálja a módját, hogy a tojásait jó helyre rakja, s a fiókáit felnevelhesse.
Márciusban már megérkezik, de még törékeny a tavasz. Még bármelyik nap jöhet erős lehűlés, havazhat, erős szél rázhatja meg az éppen sarjadó erdő gyenge hajtásait. De Tavasz Tündér mindenre gondol, és az elsőkként útjára bocsátott hírvivőit a váratlan fordulatokra is felkészíti. Némelyiküket, amelyek igazán kedvezőtlen körülmények közé készülnek, még bundával is betakarja.
Február az utolsó téli hónap. Némelyik évben ilyenkor még kemény hideg van. De a hó- és jégtakaró alatt is februárban már készülődik a tavasz. A madarak és az állatok sem maradnak el a készülődésben. Egynémelyik annyira iparkodik, hogy már tél közepén, januárban hozzálát a párkereséshez és udvarláshoz. Az emberek a természetben élő állatok és madarak viselkedéséből következtetni szoktak arra, hogy mikor érkezik meg a kikelet.
Tombol a hóvihar. Jeges szél hordja a havat. A patakot, folyót, tavat vastag jégpáncél borítja. Január a leghidegebb hónap az évben. A hideg néha rekordokat döntöget. Fázik, didereg a természet az alföldeken. Hát még a magas hegyekben! A hófedte hegyoldalakon még keményebb a tél szorítása. De hogyan élnek ilyenkor a magashegységek lakói? Nézzük meg a Magas-Tátrában!
December elején még reménykedünk, hogy jó hideg lesz a tél, a karácsony pedig szép fehér. Hull majd eleget a hó, jut belőle a téli szünetre is, és lehet szánkázni, síelni. A vadon élő állatok azonban nem mindig örülnek a sok hónak és a nagy hidegnek. A zord idő és a kevés táplálék sokuknak a magatartását is megváltoztatja.
Novemberben reggelente gyakran sűrű köd üli meg a tájat. Szitáló esőbe burkolóznak a fák, a nádas. Ám amikor felszáll a pára, sok érdekes megfigyelésben lehet része a természetjárónak. A vonuló madarak ugyan már valahol délen járnak, de itt vannak a téli vendégek. A vizek partján ugyanígy fenyegető veszélyt jelenthetnek a hideg elől még el nem bújt pókokra, rovarokra, halakra és békákra, mint nyáron az itt költő társaik.
Október a legszínesebb hónap az esztendőben. Tarka lombruhába öltöznek a fák. Mielőtt elhullatnák a levelüket a téli pihenő előtt, előbb még sárgára, vörösre, lilára festik őket. A parkban sokféle fa nő, és ilyenkor mindegyik más színűre váltja a lombozatát. Micsoda varázslat! Készülődés a télre. De nemcsak a fák és a bokrok életében történnek nagy változások ősszel.
Forró volt az idei nyár, a nap barnára sütött benne minden vakációzó gyereket. Augusztus az utolsó nyári hónap, de az ősz csak fokozatosan, veszi át az uralmat a rétek, mezők, erők felett. Néha a szeptemberi, kora őszi napok is még a nyarat idézik. Olyan meleg van, hogy akár fürödni is lehet a Balatonban.
Júniusban végre itt a nyár. Némelyik nap akár már kánikulai hőség is lehet. Ilyenkor legjobb a vízparton hűsölni. Aki nyitott szemmel jár a folyók, tavak partján, megfigyelheti, milyen sokféle kagylót, csigát sodor partra a víz. Nagy élmény nyáron a tengerparton kagylót gyűjteni. Az üres kagylóhéjban is mintha a tenger zúgna. Csigalesre indulni viszont leginkább eső után érdemes.
10. oldal / 15