Versek
Mese a csavargó cipőről
Hogy is történt, képzeljétek,
a cipőm egy nap lelépett,
ment-mendegélt, jaj, elhagyott,
ha elfáradt, pihent nagyot.
Hétfőn hétig számolok,
aztán délig rámolok,
kacatjaim kikacagom,
mindet a szemétbe rakom,
szebbé teszem a szobám,
megdicsér az anyukám.
Az első padban legelöl
ül a szeplős, szőke Benő:
ha majd feje lágya benő,
jeles diák lesz – nagymenő.
Békahívogató eső után
Béka, béka, jöjj elő,
tüzes hasú béka,
áll a kocsi, s itt a hám,
mennék a szomszédba.
Ha
Ha a fűben lehevernék,
a bogárnak, lehet, annyi.
De miért kell mindenkinek
annyit élni, lenni, vanni.
Somoskő vára
Sátorosbánya,
Sátorosbánya,
határ mellett áll
Somoskő vára.
Szellő
Fűszálak,
kőszálak
cikkcakkján
kószálok,
harmattól
nem fázom,
ringy-rongyom
nem rázom;
Minden olyan furcsa
Nem is tudom, hogy történt,
egyszerre minden olyan furcsa lett,
hóban találtam körtét,
s nyári fűben hóember fehérlett.
Gyüre Lajos: Tél
Tél, tél,
hideg tél,
zimankóval
mért jöttél?
Fergeteggel,
hóhegyekkel,
fagyos széllel,
derekkel,
cinke orrú
gyerekkel.
4. oldal / 13